A ketózisról, a ketózis mérési lehetőségeiről, GKI (glükóz keton index)
Lakatos Péter írásából Ketózis, a félreértések csúcsa
2011.11.24. 15:56 Deansdale
„Ha valakit érdekel, hogy mi is az a ketózis, és szétnéz a neten, nem fog két forrást találni, ami ugyanazt állítaná. Vannak pártolói és ellenzői, de
még ezek a táborok is végtelen számú altáborra szakadnak, attól függően, hogy ki hogyan és mennyire érti félre a folyamat lényegét. Van aki
szerint áldás, van aki szerint veszélyes állapot, van aki szerint "betegség".
Ketózisról - az orvosi definícó szerint - akkor beszélünk, ha a vérben felszaporodnak a "ketonok". Ez akkor fordul elő, ha a máj glikogén-
tartalékai (~glükóz, vagyis cukortartalékok) kiürülnek. Ekkor a test érzékeli, hogy a mindennapi üzemeléshez elégetett cukor elfogyott, és más
energiaforrásra van szükség a sejtek számára.
Mindenféle ellentétes híreszteléssel szemben ez nem betegség, nem káros, nem vészleállás. A testünk egyszerűen tudomásul veszi, hogy "A"
üzemanyag elfogyott, és átáll "B" üzemanyagra. Ez a "B" üzemanyag a zsír. A fogyókúrázók egyelőre még ne bontsák a pezsgőt, olvassanak
tovább türelmesen.
Az emberi agy nem tud zsírral üzemelni, aminek a legfőbb gyakorlati oka az, hogy a hosszú láncú zsírmolekulák nem tudnak átjutni a vér-agy
gáton. Most persze a ketózis vészmadarai bontanák a pezsgőt, de ők se kapkodjanak túlságosan. A zsír nem, de a ketonok átjutnak, és ezért cukor
hiányában az agy ketonokkal is üzemelhet. És van még egy általános tényező, amivel eddig nem számoltunk az egyenlet egyik oldalán sem.
A vérben azért van vércukor, mert a sejtek azt használják "benzinnek". Az agy különösen szereti a vércukrot, csak úgy zabálja. Ezért a
szervezetünknek marhára ügyes mechanizmusai vannak a vércukorszint szabályozására. Ennek az az értelme, hogy mindig legyen elegendő cukor
a vérben az agynak és az izmoknak egy esteleges vészhelyzetre, de ne legyen túl sok cukor a vérben, mert az betegséget, kómát vagy akár halált is
okozhat. A vércukorszint szabályozásának két főnöke a hasnyálmirigy és a máj. A máj bőség idején raktároz, ínség idején a raktárakból pótol. A
hasnyálmirigy bőség idején inzulint termel, ami csökkenti a veszélyes vércukorszintet, ínség idején viszont inzulin helyett glükagont termel, ami
emeli a vércukrot. Tehát ha (rövid távon) sok szénhidrátot eszünk, vagy ha semennyit, attól azért még nem dől össze a világ. A szervezetünk
stabilan tartja a vércukorszintet, és az izmok és az agy is üzemelhet kedvére.
Na de akkor hogy jön a képbe a ketózis? Nem arról volt szó, hogy akkor van ketózis ha nincs vércukor? Ez nem ilyen egyszerű. De azért annyira
nem is bonyolult :)
Amint a szervezet "rájön", hogy a gyomor felől nem érkezik a szénhidrát utánpótlás, a máj elkezdi a vérbe nyomni a tartalék glükózt. Egyúttal
arra is felkészül a test, hogy tartósan nem lesz szénhidrát, és ezért más üzemanyagot kell a sejteknek rendelkezésre bocsátani. De ezenközben a
vércukorszint kontrollja végig tökéletesen működik! Tehát a vércukorszintünk nem fog nullára esni sehogysem.
Szóval a máj elkezdte felélni a tartalékokat, az emésztés felől meg még mindig nem érkezik újabb glükóz. Ekkor a szervezet a következő
fokozatra kapcsol, hiszen a máj tartalékai sem végtelenek. Ha azok kimerülnének, és nem lenne valami "B terv", akkor a vércukorszint tényleg
leesne, és az gubanc. A következő fokozat, illetve a B terv lényege a glükoneogenezis, vagyis az, hogy ha semmilyen glükózt nem juttatsz a
szervezetednek, az akkor is képes magának legyártani valamennyit zsírból. Ekkor az történik, hogy a testeden tárolt zsírpárnák elkezdenek
"feloldódni", a zsír elúszik a vérben a májhoz, ami két baltával szépen felaprítja mint a tüzifát. (A két balta neve Lipolízis és Glükoneogenezis.)
Ekkor a zsírból glükóz és ketonok keletkeznek. A vércukorszint tehát még mindig nem csökken, hiszen a máj gyártja a glükózt, szükség esetén
kifejezetten nagy mennyiségben - napi fél kg-ot is képes előállítani, tehát nem kell senkinek attól tartania, hogy ha nem eszik kenyeret akkor
lenullázódik a vércukra és szörnyet hal.
Ja, és amellett, hogy a zsír lebontásával keletkezik elegendő glükóz, amin az agy vígan tobzódik, a "mellékesen" keletkezett ketonok szintén
használhatók a sejtek számára üzemanyagként, tehát a lipolízis/glükoneogenezis dupla haszon. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a testünk nem
hülye, és ha már egyszer felépítette a zsírraktárakat a pocakon és/vagy a csípő környékén, akkor képes azokat lebontani és felhasználni is.
Máskülönben semmi értelme nem lenne raktározni...
Tehát a ketózis akkor indul be, amikor a májban glükoneogenezis zajlik. Az pedig akkor zajlik, ha a glikogén-raktárak már ürülnek, de az
emésztés nem szállít új szénhidrátot. A szemfülesebbek észrevehetik, hogy ez korántsem annyira ritka dolog, mint azt gondolnánk; ha 1-2 napig
máshogy eszünk, vagy kevesebbet, mint a megszokott, akkor könnyen beindulhat a máj cukorgyártása és az óhatatlanul ketonokat is juttat a vérbe.
Ez mindannyiunkkal relatíve gyakran megesik, és észre sem vesszük. Ha gyászolunk vagy betegek vagyunk és nem nagyon eszünk két napig,
akkor komoly összegeket tehetünk arra, hogy a vérünkben már ott úszkálnak a ketonok. Igaz ez azokra is, akik keveset ettek aznap; éjszakánként
sok embernél termelődik "némi keton". Éppen ezért igen nagy szakmai melléfogás lenne azt állítani, hogy a ketózis vagy maguk a ketonok
"károsak". Nincs bennük semmi káros, egyszerűen csak azokat égeti a testünk ha éppen nincs a láthatáron cukor.
Az azonban igaz, hogy a ketonok savas jellegűek, ezért van pár "mellékhatásuk", amiktől egyáltalán nem kell megijedni, mert csak akkor
jelentkeznek, ha testünk már derékig áll a ketonokban - és ezt legfeljebb minden tízezredik ember tapasztalja élete során (elsősorban a kemény
alkoholisták és a cukorbetegek). Amúgyis, ezek nem olyan mellékhatások, mint a legtöbb gyógyszertári piruláé. Mindössze arról van szó, hogy a
lehelletünk vagy a vizeletünk esetleg más szagú lehet, mint egyébként. Ha ilyet tapasztalnánk, fontos hogy igyunk elég vizet, együnk napi plusz
egy almát, és ezzel megoldottuk a "hatalmas problémát".
Ide tartozik még az is, hogy elvakult fanatizmus hiányában képtelenek vagyunk "túlpörgetni" a ketózist, ugyanis manapság gyakorlatilag minden
feldolgozott ételben van valamennyi szénhidrát. Ha semmi mást nem eszünk, csak bolti sonkát, szalámit és zöldséget, azokban is lesz annyi
szénhidrát, ami lehetetlenné teszi, hogy akár csak a lehelletmegváltozás fázisáig is eljussunk. Ha tényleg nullára akarnánk csökkenteni a
szénhidrátbevitelt, kizárólag saját előállítású, nagyon kevés változatosságot mutató étrendet kéne folytatnunk, ami kimerülne 2-3 féle hústermék
és 2-3 féle zöldség fogyasztásában.
Egyértelmű tehát, hogy a ketózistól nem kell félni, sőt, fogyókúrához a leghatékonyabb megoldás. Afelől sem kell aggódnunk, hogy nehogy "túl
kevés" szénhidrátot fogyasszunk, ugyanis hetekig kéne NULLA szénhidrátot fogyasztani ahhoz, hogy bármi bajunk lehessen a dologból.
Hamarabb fogunk éhenhalni, semminthogy "szénhidráthiány" mutatkozzon a szervezetünkben. Adódik ez értelemszerűen abból, hogy a szervezet
zsírból is tud cukrot gyártani, tehát csak akkor kerülhetünk bajba, ha a testünkben egy grammnyi szénhidrát, és egy grammnyi zsír sincs. Ha meg
a tükörbe nézve egy csontvázat látunk akkor valószínűleg magunktól is rá fogunk jönni, hogy ideje táplálkozni.
Egyébként a ketogén diétát orvosilag alkalmazzák epilepsziás gyerekek kezelésére, ugyanis az agyban a ketonok csökkentik az epilepsziás roham
esélyét. Egyes kutatások szerint a ketogén diéta felnőtteknél is jó hatással van az idegrendszerre, illetve idegrendszeri betegségek ellen
alkalmazható. Na erre varrj gombot.
Ja, és persze ott vannak az eszkimók. Ők egész életüket ketózisban élték, amíg be nem tette a lábát hozzájuk a nyugati konyha, szóval ők elég jó
érvet jelentenek amellett, hogy nincs a ketózissal semmi baj.
KETON SZINT MÉRÉSE
2017-12-26 | Étkezés, diéta, egészség, Ketogén diéta | 0 |
Sokat hallunk a ketogén diétáról, és attól tartok ez hamarosan olyan divatos lesz, mint a paleo vagy bármely más diéta, amely kíván némi extrém
hozzáálást a követőjétől. Pedig a ketogén diéta nem más, mint a böjtölés modellezése, miközben mégiscsak beviszünk valamennyi táplálékot. A
célom most nem az, hogy a ketogén diétát ismertessem vagy éppen reklámozzam, de azért azt hadd tegyem hozzá, hogy mint minden diéta eseten,
itt is szakember felkeresése javasolt. Értem én, hogy ehhez a diétás megközelítéshez viszonylag kevesen értenek itthon, de akkor is. Magam nem
vagyok szakember, bár ami erről az elmúlt 5-10 évben megjelent könyv, kutatás, azt jó eséllyel olvastam.
Elsősorban a keton test nem más, mint egy energiamolekula, amit a szervezet képes arra használni, hogy abból energiát nyerjen. Ahogy 1 gramm
szénhidrátnak, fehérjének és zsírnak is van energiatartalma – kCal – úgy ez igaz a ketonra is. Izgalmas terület, de sokan kutatják a keton testek
egy másik funkcióját, mely szerint a ketone testek egyben jeladó molekulaként is funkcionálnak.
A lényeg, hogy bármit amit megeszel, az más formában kerül az emésztés során, majd tároláskor és végül metabolizálva, és a ketone test itt kap
szerepet.
Három ketontest van: (1) acetoacetát, (2) aceton és (3) betahidroxi-butirát. A májsejtek nem metabolizálják a keton testeket, és ezek a vegyületek
diffundálnak a citoplazmán és az általános keringésben. Érdekességük, hogy elképesztően tisztán égnek, vagyis elégetésük során kevesebb ROS –
reaktív oxigén származékok – keletkezik, mint a glükóz felhasználásával.
És akkor most a mérésről.
Ketostix. A vizelet-ketonokat (acetoacetát) méri, olcsó, de pontatlan, mert csak a “fel nem használt” ketonokat méri a vizeletből. Vagyis fura
módon pont annak lesz magas a keton szintje a vizeletben mérve, aki még nem adaptálódott a keton metabolizációjára. Mondjuk ki, szinte teljesen
felesleges erre a pénzed költeni.
Ketone mérése vérből. Béta-di-hidroxi-butirátot (BHB) mér, és a legpontosabb módszer a ketonok mérésére (bár a BHB technikailag nem egy
keton). A hátránya az, hogy a csíkok meglehetősen drágák, különösen akkor, ha gyakran mérjük. Jelenleg kevés ilyen kapható, de jó hír, hogy a
megnövekvő kereslet miatt egyre több cég jelenik meg a piacon. Van már olyan eszköz is, amely egy eszközzel, de két külön csíkkal méri a
vércukor és a vérketon szintet. Egy egyszerű appikációval pedig a KGI is kiszámolható. Ez egy egyszerű diétázónak nem nagy hozzáadott érték,
de Prof Thomas Seyfried szerint egy rákos beteg esetén alapmérés kellene, hogy legyen.
Ketonix. Az acetont méri (az aceton az acetoacetát lebontásával jön létre. Nagyszerű ár-érték arány, mivel ez egy egyszeri kifizetés, nincs szükség
drága csíkok megvásárlására, és elég pontos ahhoz, hogy elmondja, hogy táplálkozási ketózisban vagy-e vagy sem, és hozzávetőleges mértéket ad
annak, hogy a ketonszintek ingadoznak. Én ezt is használom, de el kell mondjam, minden felsorolt módszert próbáltam már.
Tapasztalat, megfigyelés. Véleményem szerint, ha nem követed a keto diétát terápiás célokra, akkor nem kell mérni a ketonszinteket. Egy ideig
mérve és az étkezési naplóval párhuzamosan vezetve az ember egy idő után nagyjából sejti, hol áll a ketone szint tekintetében.
GLÜKÓZ / KETON INDEX – VAGYIS GKI
2017-10-26 | Elmélet és Tudomány, Étkezés, diéta, egészség, Ketogén diéta | 0
Egyre többen vállalkoznak a ketogén diétára, ami az sokkal bonyolultabb, hogy egy Velvet vagy Dívány cikk alapján az ember máris szakértőnek
gondolja magát.
Különös, hogy a ketogén diétába belekezdők sem megelőző laborvizsgálatokat, sem szakértő segítséget nem kérnek, és valóban hallomások
alapján vágnak bele ebbe a kalandba, hogy aztán lemondóan jelentsék ki, ez a diéta sem működik. Pedig működik, de érdemes szakember
segítségét kérni. Akikből ugyan kevés van itthon, de akkor is!
Nos, a dolog sokkal összetettebb, mint zsírt enni zsírral. Ha nem mérsz, ha nincsenek meg az optimális arányok, úgy az egész egy szenvedés, csak
éppen minden értelem nélkül. Mit mérünk? Nos, egyrészt rendszeres vércukor és vérketon mérés szükséges. Nem, a keton csíkra pisilünk
megoldás aligha ad kellően pontos visszajelzést. Nem állítom, hogy minden nap mérni kell a vércukor és vérketon szintet, de a rendszeresség
fontos, ahogy az is, hogy tudjuk, mire is van szükségünk. És akkor még nem beszéltünk a napi teljes kalóriabevitel és az azon belüli makrók
arányáról. Bizony, a 75% zsír, 20 % fehérje és 5% szénhidrát még nem is a legnehezebb ketogén diéta verzió.
A Dr. Thomas Seyfried és társai által kidolgozott Glükóz/Keton index (GKI) pontosan abban segít, hogy az ember a céljaihoz igazítsa elérni
kívánt szinteket. Hogyan számoljuk ki ezt a szintet?
Nos, ha vércukrot mérünk, tegyük fel 5.5 mmol/L a vércukor szintje. És a vérből számított keton szintje ismét mmol/L esetén tegyük fel, hogy 1.
Jellemzően 0.5 mmol/L már alacsony szintű ketózisról beszélünk. Amennyiben a vércukor értékét elosztom a keton szintjével, megkapom a GKI
számot, vagyis 5.5/1=5.5 ( Figyelem, egyes vércukormérő eszközök mg/dL mérést alkalmaznak, itt előbb osztani kell az értéket 18-al. Vagyis egy
99 mg/dL eredmény / 18= 5.5 mmol/L. A Seyfried által kidolgozott modell eleganciája az, hogy a két meghatározó értéket együtt nézi, és ebből
szűri el, mely célokat képes a dietetikus elérni.
-
Minden ami 9 felett van: a kliens nincs ketózisban, vagy rendkívül magas a vércukor szintje.
-
6-9 GKI esetén: alacsony szintű ketózis, ami általános egészségmegőrzést és testkompozíciós változást segít elérni.
-
3-6 GKI esetén: közepes szintű ketózis, ami leginkább a kialakulóban lévő metabolikus szindróma a II-es típusu cukorbetegség
-
kezelése esetén lehet előnyös.
-
GKI 3 alatt: magas szintű ketózis, ami az epilepsziás és tumoros páciensek kezelésében kritikus szint. A felső két kategóriéba tartozók
-
számára ez egy olyan terület, amit érdemes lehet évente 1-2 alkalommal pár napig elérni, de huzamossab ideig ott tartózkodni
-
szükségtelen.
Én jellemzően a 6-9 tartományban mozgok, ha rágyúrok, akkor a 3-6 közé kerülök. A 3 alatti számokhoz nem ritka, hogy böjtöt vagy időszakos
böjtöt, esetleg komolyabb kalória megvonást kell alkalmazni.”
Frissítésem:
Ma már kapható elfogadható áron vércukor és ketonmérő eszköz itt a hozzávaló kellékekkel együtt, én legalábbis itt vásároltam.
https://e77.hu/termekek/vercukormero-rendszer
|